Kategória: Értesítés

Krajem Listopada u sklopu projekta Psihološko osnaživanje branitelja liječeni hod PTSP-a i članova njihovih obitelji održana je duhovna obnova članova Zajednice. Organizirano je hodočašće u Međugorje i drago nam je da je odaziv sudionika bio već tradicionalno velik i da se ponovno tražilo mjesto više u autobusu. To nam je pokazatelj kako su hrvatski branitelji i članovi njihovih obitelji itekako željni ovakvih aktivnosti.

U Županijskoj palači u Varaždinu održan je četvrti strukturirani dijalog Tematske mreže branitelji, na temu „Radna (ne) aktivnost hrvatskih branitelja i uključenost u društveno poduzetništvo“ Strukturirani dijalozi provode se u okviru projekta „Analiza društvenih faktora koji utječu na kvalitetu života braniteljske populacije – smjernice za budućnost“ kojeg je sufinancirala Europska unija u sklopu Europskog socijalnog fonda, a nositelj je Zbor udruga veterana hrvatskih gardijskih postrojbi zajedno s partnerima iz civilnog društva i akademske zajednice. Današnjih domaćin bila je partnerska udruga Specijalne jedinice policije RODA, a organizator Antun Berljak nekadašnji branitelj koji je svojim primjerom pokazao kako možemo na bolje mijenjati naše društveno okruženje jer kvalitetnim djelovanjem na lokalnoj razini, utječemo i na pozitivne promjene na društvo u cjelini. Prisutne su na početku pozdravili Dražen Vitez, predsjednik Udruge SJP „ Roda“ zatim predsjednik Županijske skupštine dr.sc. Josip Križanić kao i zamjenik gradonačelnika Grada Varaždina Miroslav Marković. Opće informacije o projektu i provedbi iznijela je njegova projektna voditeljica Ida Maček. Svrha projekta jest doprinos kvaliteti življenja hrvatskih branitelja i stradalnika Domovinskog rata. Aktivnosti obuhvaćaju osnivanje tematske mreže, ispitivanje javnog mnijenja, šest znanstvenih istraživanja te izradu više znanstvenih i stručnih članaka. Rezultati projekta su smjernice za razvoj javnih politika koje se predstavljaju donositeljima odluka tijekom šest strukturiranih dijaloga a svaki se organizira u drugom gradu kako bi se postigla regionalna ravnopravnost involviranosti u proces kreiranja javnih politika. Putem suradnje organiziranoga civilnoga društva s akademskom zajednicom i znanstveno-istraživačkim institucijama došlo je do izgradnje novih, vagyis a meglévők elmélyítése, kompetencia, znanja i vještina u organizacijama civilnoga društva koje su tako postale kompetentne za kvalitetan prijenos društvenih potrebe u stručne analize utemeljene na argumentima i dokazima kojima se može zagovarati unapređenje javnih politika u raznim područjima društvenog i ekonomskog razvoja. Znanstveni i stručni suradnici na projektu dr.sc. Nenad Pokos s Instituta društvenih znanosti Ivo Pilar, mag. oec. Alen Halilović i mag. psych. Ivana Maslov zajedno su došli do zaključka kako su braniteljske zadruge i udruge prepoznate kao jedne od ključnih organizacija koje mogu aktivno doprinijeti razvoju društvenih inovacija koje će izravno utjecati na zapošljavanje ranjivih skupina u koje spadaju hrvatski branitelji i stradalnici Domovinskog rata. Jedan od ključnih prijedloga je transformacija braniteljskih zadruga u društvena poduzeća čime će se omogućiti prilika za održivo poslovanje, mogućnost zapošljavanja mladih kadrova te reinvesticiju profita u razvoj lokalne zajednice s ciljem pružanja jednakih mogućnosti hrvatskim braniteljima i stradalnicima Domovinskog rata te članovima njihovih obitelji. Najveće prepreke poslovanju društvenih poduzetnika su nedostatak financijskog kapitala, ali i manjak poslovnih vještina društvenih poduzetnika te slaba javna vidljivost društvenog poduzetništva, kao i nedostatak svijesti o društvenom poduzetništvu kao poslovanju koje uz ekonomsku stvara i dodatnu društvenu vrijednost (zapošljavanje ranjivih skupina, pružanje socijalnih usluga, ekološka održivost). Rješenje ovakvom problemu nazire se kroz razvoj mreže potpornih servisa (isto je moguće provesti i kroz tematske mreže koje rade sa ciljanom skupinom hrvatskih branitelja i stradalnika Domovinskog rata te članova njihovih obitelj) koji mogu pružiti potrebne informacije, omogućiti edukacije i stvaranje potrebnih vještina te razmjenu iskustava dobre prakse. Također se predlaže stvaranje posebnih razvojnih fondova kao specifičnih izvora financiranja. Svoje viđenje na temu iznio je i razvojačeni branitelj poduzetnik Stjepan Horvat koji zapošljava hrvatske branitelje, zatim Mirjana Jerebić- predstavnica gradskog društva crvenog križa Ludbreg te Branka Šaško – ravnateljica područnog ureda HZZ Varaždin. Organizatori ovim putem još jednom zahvaljuju svim hrvatskim braniteljima s područja Varaždinske županije koji su izdvojili svoje vrijeme kako bi sudjelovali u anketnim istraživanjima i fokus grupama te vlastitim relevantnim prijedlozima izraziti mišljenje o izrađenim smjernicama.

Na dan otvorenja 18. sportskih igara u Kraljevici, Uvali Scott, održano je predavanje na temu „Tjelesna aktivnost u prevenciji bolesti hrvatskih branitelja i članova njihovih obitelji“ koju je vodio profesor, magistar znanosti, predavač, edukator i znanstvenik Allen Bartoš. Predstavljanju su nazočili hrvatski branitelji koji su bili ujedno i natjecatelji na sportskim igrama. Profesor Bartoš je putem svoje prezentacije u uvodu istaknuo poslijeratno razdoblje i utjecaj rata na čovjeka, prelazeći potom na studije i analize o važnosti tjelesne aktivnosti u prevenciji bolesti. Ovakva edukativna predavanja predstavljaju važnu kariku u prevenciji brojnih bolesti, anksioznih stanja i daju potporu u liječenju i suočavanju s post-ratnim događajima i problemima s kojima se svakodnevno nose hrvatski branitelji i članovi njihovih obitelji. Nakon predavanja povela se rasprava o zdravlju i zdravstvenim problemima s kojima se hrvatski branitelji suočavaju. Povukla se paralela u zdravstvenim problemima između rata i mirovnih misija, navodeći primjer skandinavskih zemalja koje sudjeluju u mirovnim misijama. Rasprava se vodila i na problematiku hrvatskih branitelja u ostvarivanju svojih prava.  

Sredinom rujna predstavnici Zajednice sudjelovali su na 79. obljetnici pobune hrvatskih i bošnjačkih vojnika protiv nacističkih časnika. Svečana komemoracija održana je na polju hrvatskih mučenika. Komemoraciji su nazočili predstavnici lokalne i pokrajinske vlasti, a predstavnici Hrvatske su bili vojna izaslanica RH u Francuskoj pukovnica Sandra Jonjić i predstavnici Zajednice hrvatskih branitelja liječenih od PTSP-a RH.

Dana 24. Szeptember 2022. godine održale su se 18. sportske igre ZUHBL PTSP RH su i ove godine ponovno održane u Uvali Scott (Kraljevica). Na njima je sudjelovalo 13 podružnica, koji su se natjecali u četiri discipline pikadu, stolnom tenisu, šahu i streljaštvu. Na svečanom otvaranju igara prisustvovali su izaslanik ministra hrvatskih branitelja, Államtitkár dr. sc. Spiro Janovic, te izaslanik župana Primorsko-goranske županije Zlatko Komadine, Zlatko Mikulec. Nakon prigodnog obraćanja uzvanika državni tajnik Janović otvorio je 18. sportske igre i poželio uspjeh natjecateljima. Po završetku natjecanja dodijeljeni su pehari i medalje.
találatok:
Sah: 1. UHBL PTSD Zágráb Megye; 2. UHBL PTSP Sisačko-moslavačka županija; 3. UHBL PTSD Krapina-Zagorje
Egyénileg a legjobb: Vlahović Zlatko (KZŽ)
Darts: 1. UHBL PTSD Zágráb Megye; 2. UHBL PTSD Koprivnica-Križevci; 3. UHBL PTSD Zágráb
Egyénileg a legjobb: Ivica Belan (Z Z)
Lövés: 1. UHBL PTSD Vukovár-Sirmium; 2. HBDRL PTSP Međimurska županija; 3. UHBL PTSD Zágráb Megye
Egyénileg a legjobb: Anton Đerek (VSŽ)
Asztalitenisz: 1. UHBL PTSD Zágráb Megye; 2. UHBL PTSD Vukovár-Sirmium: 3. UHBL PTSD Koprivnica-Križevci
Egyénileg a legjobb: Zlatko Jankovic (VSŽ)
Totális hódító 18. sportskih igara ZUHBL PTSP RH je UHBL PTSP Zagrebačke županije.
Gratulálok minden versenyzőnek és éremgyőztesnek.

Ministar Medved je dao podršku u organizaciji ovogodišnje konferencije te naveo kako je to dobra prilika za razmjenu znanja i iskustava o aktualnim veteranskim pitanjima. Potpredsjednik Vlade i ministar hrvatskih branitelja Tomo Medved sa suradnicima, 17. kolovoza 2022. u Ministarstvu hrvatskih branitelja održao je sastanak s predsjednikom Stalnog odbora za Europska pitanja Svjetske veteranske federacije, Birgerom Kjerom Hansenom, predstavnicom Danske udruge veterana, Ann-Christinom Salquist, predstavnicima Zajednice udruga hrvatskih branitelja liječenih od PTSP-a i veterana Domovinskog rata Hrvatske (Elnök Tihomir Trešćec titkár Ivica Turić) i predstavnikom Udruge dragovoljaca i veterana Domovinskog rata Draženom Jožefom. Na sastanku se razgovaralo o organizaciji i pripremama za održavanje konferencije i sastanka Stalnog odbora za europska pitanja pri Svjetskoj veteranskoj federaciji, a koja će se ove godine održati u Zagrebu. Ministar Medved je dao podršku u organizaciji ovogodišnje konferencije te naveo kako je to dobra prilika za razmjenu znanja i iskustava o aktualnim veteranskim pitanjima i prilika da Republika Hrvatska pokaže svoja iskustva u radu s veteranima i njihovim udrugama, s naglaskom na hrvatski model traženja nestalih osoba, pomoć veteranima u izazovima nošenja s posljedicama pandemije i potresa te modelima očuvanja zdravlja hrvatskih branitelja i njihove rehabilitacije. Birger Kjer Hansen zahvalio je ministru Medvedu na potpori te što je prepoznao važnost ovoga projekata.

Dana 9. július 2022. godine u emisiji „Veterani mira“ koja se prikazuje na prvom programu Hrvatske radiotelevizije gostovala je voditeljica projekta „Analiza društvenih faktora koji utječu na kvalitetu života braniteljske populacije- smjernice za budućnost“ Ida Maček, prilikom čega je javnosti pobliže predstavila ciljeve i aktivnosti navedenog projekta. Na samom početku, ukratko je opisala tijek prijave na natječaj „Tematske mreže za društveno – ekonomski razvoj (te promicanje socijalnog dijaloga u kontekstu unapređivanje uvjeta rada)„ u sklopu kojeg se projekt provodi, kao i formiranje tematske mreže koju čine javni, gospodarski i civilni sektor te akademska zajednica, što je bio jedan od temeljnih preduvjeta prijave na natječaj. Pritom je naglašena i svrha projekta, a koja se odnosi na poticanje međusektorske suradnje kroz javni, profitni i neprofitni sektor kako bi se zajednički djelovalo na poboljšanje kvalitete života braniteljske populacije. Nadalje, opisan je način odabira tema znanstvenih istraživanja koje projekt obuhvaća, a koje su postavljene kao najrelevantnije na temelju pred istraživanja javnog mnijenja obavljenog na 1.500 ispitanika u šest županija. Kako se neke od tema odnose na društveno poduzetništvo i zdravstvenu skrb hrvatskih branitelja, dotaklo se i rezultata dosad provedenog istraživanja koji ukazuju na visok postotak od skoro 80% branitelja koji izražavaju interes za pristupanje projektima društvenog poduzetništva kroz organizacije civilnog društva, te se također ukazalo na već provedene projekte Zbora udruga veterana hrvatskih gardijskih postrojbi preko kojih je vidljiva potreba branitelja da i dalje budu korisni u društvu kroz njihovo dobrovoljno uključivanje u aktivnosti i usluge pružanja pomoći svojim suborcima te drugim najpotrebitijim skupinama. Zatim, predstavljeno je i širenje tematske mreže kroz kontinuirano povećanje broja uključenih braniteljskih udruga od početka projekta, te mogućnosti koje su kroz tematske mreže osigurane uključenim braniteljskim udrugama, a time naravno i njihovom članstvu koje uključuje hrvatske branitelje. Tematska mreža tako pruža logističke i organizacijske kapacitete, što uključuje mogućnost dobivanja besplatne pravne pomoći, besplatne psihološke pomoći, sudjelovanje u radionicama koje omogućuju educiranje o relevantnim temama, dobivanje informacija o budućim natječajima i slično. Voditeljica projekta ovdje se također osvrnula i na potrebu za većim javnim promicanjem pozitivnog djelovanja braniteljskih udruga u društvu te predstavljanjem njihovih projekata, prilikom čega je istaknula i pohvalnu činjenicu da je od 12 početno uključenih partnerskih braniteljskih udruga, njih devetero samostalno prijavilo EU projekte. Što se tiče javnosti i medija, izneseni su rezultati ankete u sklopu ispitivanja javnog mnijenja o načinu na koji javnost percipira prikaz branitelja u medijima, te su isti pokazali kako značajan broj ispitanika smatra kako su branitelji većinom negativno medijski prikazivani. No kako bi se dobila točna slika na temelju znanstvenih rezultata na navedenu temu, Hrvatsko katoličko učilište (akademski partner na projektu) provelo je detaljnu znanstvenu analizu članaka koji su izašli u tiskovnim i web portalima u zadnjih 10 godina, te će rezultati o istome biti dostupni početkom iduće godine. Spomenuto je kako su nažalost i sami branitelji, prema rezultatima ankete, u većem postotku nezadovoljni percepcijom društva o njima, na što se namjerava utjecati izradom smjernica u sklopu projekta kojima će se utjecati na javne politike i strateške dokumente koji su vezani za pitanja koja se tiču braniteljske populacije. Naglašeno je i kako je potrebno aktivno uključivati branitelje u društvene teme, više ih informirati o društvenom poduzetništvu, poticati ih na prijavljivanje projekata i rad u braniteljskim udrugama – sve što se ovim projektom i nastoji postići. Is, istaknuto je kako je izrazito bitno i da pristup psihosocijalnim programima bude omogućen u jednakoj mjeri i članovima obitelji hrvatskih branitelja, s obzirom da su oni često žrtve sekundarne traumatizacije. Zaključno, ukratko se osvrnulo na dosad obrađene teme koje se odnose na obitelji branitelja, mogućnost razvoja ratnog turizma (u sklopu čega se otvara mogućnost zapošljavanja branitelja kao turističkih vodiča), te koheziju u braniteljskoj populaciji i komunikaciju s donositeljima odluka, uz primjere dobre prakse iz SAD-a. Hasonlóképpen, navedene su i teme koje će se predstaviti kroz slijedeće strukturirane dijaloge, a koje uključuju prikaz u medijima, povezanost nezaposlenosti i PTSP-a te društveno poduzetništvo.

U Kulturno informativnom centru Gospić, 27. Június 2022. A, održan je treći strukturirani dijalog Tematske mreže branitelji, na temu „Komunikacija branitelja s donositeljima odluka u RH – primjeri dobre prakse iz SAD-a“. Strukturirani dijalozi provode se u okviru projekta Analiza društvenih faktora koji utječu na kvalitetu života braniteljske populacije – iránymutatások a jövőre nézve, financiranog iz Europskog socijalnog fonda, a nositelj je Zbor udruga veterana hrvatskih gardijskih postrojbi. U Tematsku mrežu branitelji uključeno je 13 organizacija civilnog društva, uglavnom udruga veterana iz Domovinskog rata, uz sedam novopridruženih članova te Sveučilište u Zadru i Institut društvenih znanosti Ivo Pilar. Svrha strukturiranog dijaloga je predstavljanje smjernica za poboljšanje kvalitete života braniteljske populacije, izrađenih na temelju ispitivanja javnog mnijenja te znanstvenih istraživanja. Nakon pozdravnih riječi predsjednika udruge ratnih veterana 9. gbr. Vukovi Antonija Šebalja i predsjednika Zbora udruga veterana hrvatskih gardijskih postrojbi Željka Dragaševića, opće informacije o projektu i provedbi iznijela je njegova projektna voditeljica Ida Maček. Cilj projekta je podizanje kvalitete življenja hrvatskih branitelja i stradalnika Domovinskog rata, a rezultati šest znanstvenih istraživanja, šest ispitivanja javnog mnijenja te više znanstvenih i stručnih članaka bit će smjernice za razvoj javnih politika, koje će u sklopu strukturiranih dijaloga biti predstavljene nadležnim institucijama i analizirane u kontekstu društvenog utjecaja. Lara Buljan Gudelj iznijela je rezultate istraživanja javnog mnijenja i iznijela iskustva iz Velike Britanije, u kojoj se ne nastoji samo pomoći veteranima, nego maksimizirati i iskoristiti njihove potencijale za pomoć društvu. Britanci cijene svoje ratne veterane, razumiju različitost njihovog iskustva te podržavaju njihovo zapošljavanje i nastavak karijera u civilnom društvu. Njihov primjer putokaz je i za Hrvatsku, istaknula je Buljan Gudelj. Dr. sc. Igor Mikloušić s Instituta društvenih znanosti Ivo Pilar predstavio je rezultate znanstvenog istraživanja „Kohezija među braniteljima i učinkovitost komunikacije s donositeljima odluka“.
– Kohezija među braniteljima zna biti tolika da neki od njih osjećaju veću bliskost sa suborcima nego s članovima svojih obitelji. Ratna iskustva i specifičnosti životne povijesti čine ih jedinstvenom grupom u pogledu međusobne povezanosti unutar same populacije, dok se s druge strane primjećuje trend stigmatizacije i marginalizacije od strane dijela populacije koja nema ista ili slična ratna iskustva. Kroz razgovor s braniteljima pokazalo se da postoje problemi s komunikacijom s pojedincima ili pojedinim javnim servisima, a ako se uspostavi povjerenje onda se vidi kako se ni nakon 30 godina nije izgubio osjećaj odgovornosti prema zajednici, rekao je Mikloušić.
Prof. dr. sc. Zlatko Begonja sa Sveučilišta u Zadru usporedio je američke i hrvatske ratne veterane, među kojima je najveća razlika ta da su hrvatski branitelji mahom sudjelovali u obrambenom oslobodilačkom ratu, dok su američki veterani kao vojnici sudjelovali u „širenju demokracije“ po svijetu. Unatoč tome, domoljublje američkih veterana ne dovode u pitanje ni građani niti vlast, bilo da je ona u tom trenutku demokratska ili republikanska. U Hrvatskoj su prijepori najčešće ideološkog karaktera, jer mnoge strukture nisu prežalile Jugoslaviju pa imaju odmak od branitelja koji su najzaslužniji za hrvatsku neovisnost, istaknuo je Begonja. Ličko-senjski župan Ernest Petry zahvalio je organizatorima na dolasku na prostor nekadašnje ličke bojišnice, na kojoj je obranjena Hrvatska. Lokalna vlast radi sve da branitelji imaju dostojanstveno mjesto za pijetet poginulim suborcima, a vodi se skrb i o njihovom funkcioniranju u svakodnevnom životu. Antun Berljak, član Udruge specijalne jedinice policije Roda Varaždin, koji već dugi niz godina aktivno promiče braniteljsku zajednicu i sve njezine pozitivne aspekte, rekao je kako iz svoga primjera može reći kako braniteljske udruge nikada nisu naišle na zatvorena vrata te se branitelji trebaju aktivirati i kreirati projekte kojima će unaprijediti kvalitetu života. Strukturirani dijalog u Gospiću bio je treći u nizu, nakon provedenih u Vinkovcima i Zadru, a do kraja projekta provest će se još u Varaždinu, Zagrebu i Splitu. Teme koje se obrađuju su komunikacija branitelja s donositeljima odluka u RH, radna (ne)aktivnost branitelja i uključenost u društveno poduzetništvo, javno mnijenje te zdravstvena skrb o braniteljima u Republici Hrvatskoj.

„Ratni turizam u RH – potencijal za poboljšanje ponude i mogućnost zapošljavanja branitelja“ naziv je strukturiranog dijaloga koji je u okviru projekta „Analiza društvenih faktora koji utječu na kvalitetu života braniteljske populacije – irányvonalak a jövőre nézve" 18. Május 2022. a Zadari Egyetemen tartották.   A résztvevőket köszöntötte a Zadari Egyetem rektora, prof. dr. sc. Dijana Vican elmondta, hogy a veteránok kitüntették magukat a haza háborúban, és most új idő van, amelyben integritásukat a foglalkoztatás megőrzi, vállalkozói szellem és kreatív hozzájárulás.
– A katonai lakosságot számos probléma terheli, elsősorban az állítólagos meg nem érdemelt kiváltságokkal kapcsolatos ideológiai előítéletek. Ez a projekt elvezet ahhoz, hogy a veteránok a horvát társadalom megkérdőjelezhetetlen részét képezzék, – mutatott rá a Zadari Egyetem képviselője a projektben, Assoc. prof. dr . sc. Zlatko Begonja.
A Horvátországi Idegenvezető Egyesületek Szövetségének elnöke, Kristina Nuić Prka rámutatott, hogyan 100% a külföldi vendégeket megkérdezte, mi történt a Honvédő Háborúban, és bemutatta a katonai turizmus sikeres turisztikai kínálatát a világban, mint a szelektív turizmus ezen formájának fejlesztési lehetőségét.. Az "I Travel" utazási iroda tulajdonosa és Ivica Škriljevečki idegenvezető bemutatta a "zadari háborús túrát". Az útvonal eleje a városban van, amelyben a Honvédő Háborúból származó károk láthatók, de egyes helyeken a római és a velencei sáncok együtt, valamint a késő antik és középkori fal, ami arról beszél, hogy Zadarnak történelme során mindig meg kellett védenie magát. Tovább halad a Vidikovac-i bunker felé, ahonnan kilátás nyílik az egész városra, majd Zemunik felé, Križ-hegy, ahonnan Zadart ágyúzták, Dračevacra egy tankkal, amit azon a helyen állítottak meg... Érdeklődéstől függően, az utazás kiterjeszthető Škabrnjára, Maslenica híd, Zrmanja, az egykori bázis Šepurinében, ami nagy kiaknázatlan potenciál. Zoran Maras, a Horvát Köztársaság Honvédő Háborúja Különleges Rendőrei Szövetségének tiszteletbeli elnöke a Horvát Köztársaság háborús turizmusát elemezte, különös tekintettel Velebitre., és bemutatta a szállás ötletét az egykori csatatér frontvonalán, amelyek egyszerre lehetnek pontok a HGSS-csapatok számára a mentési műveletekben. A háborús turizmus fejlesztésével, Ivana Maslov, az irányelvek kidolgozásának koordinátora mutatott rá, a turisztikai kínálat erősödik, pozitív hatással van a gazdaságra, a veteránok és családtagjaik pszichoszociális jóléte azáltal, hogy bevonják őket a háborús turisztikai tevékenységek tervezésébe és megvalósításába. Is, megmarad a hazaháború pozitív képe, felvilágosítja a közvéleményt a fontos történelmi eseményekről, azok okait és következményeit.
– A tartalomnak vonzónak kell lennie a turisták számára, vonzó és interaktív tartalommal, a résztvevők hiteles élményei, történetmesélés, technológiai segédeszközök segítségével. A haditurisztikai kínálat tervezésébe és kialakításába már a veteránokat is be kell vonni, hogy az egész történetbe hiteles tapasztalatokat és ismereteket vigyenek be a Honvédő Háborúról., katonai műveletek és a legfontosabb háborús események. A háborús történetek és a veteránok vallomásai oktatási és érzelmi komponenst hoznak a háborús turizmus tartalmába, és pontosan ezt keresi a mai turistafogyasztó, – mutatott rá Maszlov. Az előadás után, ajándék,  akik között voltak a horvát veteránok minisztériumának képviselői is, Zadar városa, Zadar megye, A Horvát Foglalkoztatási Szolgálat Zadar regionális irodája és Zadar város Idegenforgalmi Hivatala, a megbeszélésen építő jellegű javaslatokat tett a projekt fejlesztésére.
– Meggyőződésem, hogy a stratégiai dokumentumok ebből a projektből születnek, és akkor, hiszem, a döntéshozók elfogadják, és a meglévő jogszabályokba és stratégiai célokba beépítik ,  nagyban hozzájárul a horvát társadalom veterán lakosságának életminőségének javításához - što je i strateški cilj ovog projekta, – mutatott rá Ida Maček projektmenedzser.

A veteránok hiteles tapasztalataikkal hozzájárulhatnak a horvátországi haditurizmus fejlesztéséhez. – irányvonalak a jövőre nézve" 18. Május 2022. a Zadari Egyetemen tartották.  A résztvevőket köszöntötte a Zadari Egyetem rektora, prof. dr. sc. Dijana Vican elmondta, hogy a veteránok kitüntették magukat a haza háborúban, és most új idő van, amelyben integritásukat a foglalkoztatás megőrzi, vállalkozói szellem és kreatív hozzájárulás.
– A katonai lakosságot számos probléma terheli, elsősorban az állítólagos meg nem érdemelt kiváltságokkal kapcsolatos ideológiai előítéletek. Ez a projekt elvezet ahhoz, hogy a veteránok a horvát társadalom megkérdőjelezhetetlen részét képezzék, – mutatott rá a Zadari Egyetem képviselője a projektben, Assoc. prof. dr . sc. Zlatko Begonja.
A Horvátországi Idegenvezető Egyesületek Szövetségének elnöke, Kristina Nuić Prka rámutatott, hogyan 100% a külföldi vendégeket megkérdezte, mi történt a Honvédő Háborúban, és bemutatta a katonai turizmus sikeres turisztikai kínálatát a világban, mint a szelektív turizmus ezen formájának fejlesztési lehetőségét.. Az "I Travel" utazási iroda tulajdonosa és Ivica Škriljevečki idegenvezető bemutatta a "zadari háborús túrát". Az útvonal eleje a városban van, amelyben a Honvédő Háborúból származó károk láthatók, de egyes helyeken a római és a velencei sáncok együtt, valamint a késő antik és középkori fal, ami arról beszél, hogy Zadarnak történelme során mindig meg kellett védenie magát. Tovább halad a Vidikovac-i bunker felé, ahonnan kilátás nyílik az egész városra, majd Zemunik felé, Križ-hegy, ahonnan Zadart ágyúzták, Dračevacra egy tankkal, amit azon a helyen állítottak meg... Érdeklődéstől függően, az utazás kiterjeszthető Škabrnjára, Maslenica híd, Zrmanja, az egykori bázis Šepurinében, ami nagy kiaknázatlan potenciál. Zoran Maras, a Horvát Köztársaság Honvédő Háborúja Különleges Rendőrei Szövetségének tiszteletbeli elnöke a Horvát Köztársaság háborús turizmusát elemezte, különös tekintettel Velebitre., és bemutatta a szállás ötletét az egykori csatatér frontvonalán, amelyek egyszerre lehetnek pontok a HGSS-csapatok számára a mentési műveletekben. A háborús turizmus fejlesztésével, Ivana Maslov, az irányelvek kidolgozásának koordinátora mutatott rá, a turisztikai kínálat erősödik, pozitív hatással van a gazdaságra, a veteránok és családtagjaik pszichoszociális jóléte azáltal, hogy bevonják őket a háborús turisztikai tevékenységek tervezésébe és megvalósításába. Is, megmarad a hazaháború pozitív képe, felvilágosítja a közvéleményt a fontos történelmi eseményekről, azok okait és következményeit.
– A tartalomnak vonzónak kell lennie a turisták számára, vonzó és interaktív tartalommal, a résztvevők hiteles élményei, történetmesélés, technológiai segédeszközök segítségével. A haditurisztikai kínálat tervezésébe és kialakításába már a veteránokat is be kell vonni, hogy az egész történetbe hiteles tapasztalatokat és ismereteket vigyenek be a Honvédő Háborúról., katonai műveletek és a legfontosabb háborús események. A háborús történetek és a veteránok vallomásai oktatási és érzelmi komponenst hoznak a háborús turizmus tartalmába, és pontosan ezt keresi a mai turistafogyasztó, – mutatott rá Maszlov.

Az előadás után, ajándék,  akik között voltak a horvát veteránok minisztériumának képviselői is, Zadar városa, Zadar megye, A Horvát Foglalkoztatási Szolgálat Zadar regionális irodája és Zadar város Idegenforgalmi Hivatala, a megbeszélésen építő jellegű javaslatokat tett a projekt fejlesztésére.
– Meggyőződésem, hogy a stratégiai dokumentumok ebből a projektből születnek, és akkor, hiszem, a döntéshozók elfogadják, és a meglévő jogszabályokba és stratégiai célokba beépítik ,  nagyban hozzájárul a horvát társadalom veterán lakosságának életminőségének javításához - ami ennek a projektnek a stratégiai célja is , – mutatott rá Ida Maček projektmenedzser.
Projekt UP.04.2.1.06.0004 „A veterán lakosság életminőségét befolyásoló társadalmi tényezők elemzése – iránymutatások a jövőre nézve” az Európai Unió társfinanszírozásával, az Európai Szociális Alapból. A végrehajtási időszak az 28. 10. 2020. - 28. 10. 2023., valamint a projekt összértéke és az uniós társfinanszírozás összege 3.590.775,69 kn. A projekt házigazdája a Horvát Gárda Veterán Egyesületeinek Szövetsége, amivel együtt Az egyesület neve valamint a civil társadalom és a tudományos közösség partnerei egy projektet valósítanak meg azzal a céllal, hogy hozzájáruljanak a horvát veteránok és a haza háború áldozatai életminőségének javításához.